RUDABÁNYA_Heti foglalkozás 12

Ahogy arról már hetek óta minden foglalkozáson beszélgetünk: mindannyian mások vagyunk, és nagyon sok olyan dolog van, amiben különbözünk.

A gyerekek sok mindennel megismerkedtek. Úgy gondoltam, ezen az órán kicsit az ő mindennapi világukba kalandozunk, és olyan különbségekről beszélgetünk, amelyek szinte nap mint nap foglalkoztatja őket: Cool vagy Lúzer? Mert bizony vannak diákok, akik hajlamosak bizonyos viselkedésformához igazodni, mindezt vagányságnak érezve és éreztetve; mások viszont nem akarnak többnek látszani, és ezért esetlegesen lúzernek lesznek bélyegezve a többiek által.

Ki dönti el, hogy ki a vesztes és ki és a vagány? Ha valaki vagány, az miden helyzetben az? Ha egy gyerek „nem számít valakinek” az iskolában, akkor máshol sem?

Mindenkit elgondolkoztattak a kérdések. Horváth Zoltán a foglalkozás végén elismerte: „Én sokszor igyekszem utánozni azokat az embereket, akiket vagánynak tartok, ezért sokszor nagyképűen is viselkedek.”
Szabó Emil pedig azt mondta:”Én nem tartozok a menő fiúk közé. Néha szeretnék hasonlítani rájuk, de kis idő után rájövök, hogy én nem ilyen vagyok.”