RUDABÁNYA_Heti foglalkozás 34

A jövő kezdete

Mimi Leder amerikai rendezőnő filmdrámáját 2001 februárjában mutatták be a mozikban. A csaknem két órás film története valahol az ősi „jó tett helyébe jót várj” elvének mentén fogalmazódott meg, mondanivalója pedig minden időben örök érvényű. Ezért tartottam fontosnak, hogy a gyerekek lássák, hallják, és egy 12 éves kisfiú élettörténetén keresztül kicsit gondolják is át, hogy milyen világban élünk, és mit tehetnénk, hogy ez a világ kicsit szebb, jobb, élhetőbb legyen.

Az iskolába érkező új tanár nem túl egyszerű házi feladattal lepi meg diákjait: váltsák meg a világot. Aki jó jegyet akar év végén, az tesz valamit, amitől jobbá válnak a dolgok. Ez persze csak vicc. De Trevor komolyan veszi. Fantasztikus tervet eszel ki, amely, ha beválik, fokozatosan tényleg mindent átalakíthat. Csupán három emberen kell segítenie hozzá, és meg kell ígértetnie velük, hogy köszönetképpen ők is segítenek három-három másik rászorulón.

Az akció első lépéseként Trevor befogad házukba egy hajléktalant. Anyja persze nem tűri a hívatlan vendéget, és rövid úton kidobja, de ezzel nem veszi el fia kedvét. Sőt: a fiú újabb segítő-akciót tervez, és még ő sem sejti, tettei mekkora hatással lesznek mindannyiuk életére.

Musa Vanessza:” Trevor ötlete szuper! Indítsuk be mi is az Add tovább! mozgalmat!

Szőllősi Kristóf: „Kíváncsi vagyok, hogy hogyan végződik a film! Ha Trevor ötlete beválik, az emberek tényleg egy szebb és jobb világban fognak élni.”